A RASTAFARIANIZMUS, MINT JELENSÉG

Hogy bebizonyítsák Garvey jóslatát az elsõ rasták elkezdik tanulmányozni a Bibliát (Jakab király verzióját), úgy tartották ez az egyetlen megbízható forrás a teológiai igazság keresésében: "A Biblia a jövendölés könyve a morál hosszú történetével, az emberi és a társadalmi élet tapasztalataival." (Jah Bones, One Love. Rastafari: History, Doctrine and Livity). Bizonyos szinten a rasták is a Biblia hívei, ahogy a pubertás uraik is azok voltak. De az átadott Biblia számukra csak a fehérek verziója volt. Bár a rastáknak egy szent könyv, de véleményük szerint a fehérek félrefordították, meghamisították a rabszolgatartás fenntartása érdekében a Bibliát. Így tanulmányozásuknál sokkal inkább Mózes öt könyvét részesítik elõnybe, az új testamentummal kevesebbet törõdnek. A Bibliát elsõsorban a szimbólumok könyvének tekintik.

Jah

"Jah a neve annak, aki megteremtõdött második legyõzhetetlen reinkarnációjában a föld nevû bolygón, I. Selassié személyében. A rasták tudják, hogy ez a név a Mindenható erejét tartalmazza." Isten nevének (Jah) származása megoldatlan. Több magyarázat van rá, az egyik szerint a hegyekben élõ maroonok 1539-ben az angol Bibliában található Jehova nevet lerövidítették 'Jah'-ra. A másik elmélet szerint az ott lévõ hinduktól vették át a nevet: 'Jai' egy hindu Isten áldás.

Teremtéstörténet

Az elsõ emberek, akiket Jah teremtett, feketék voltak, és akiket saját hasonmásainak teremtett, mivel Isten fekete ("God is Black"). Így biztos, hogy az elsõ emberek is azok voltak. Az angolok és a rasták fekete izrealitáknak tartják magukat. Õk Isten kiválasztottai, akiknek a feladatuk az egész földet benépesíteni. Fontos még, hogy Isten egyszerre teremtette a nõt és a férfit, így egyenlõk. Csak utána teremtette meg Isten Ádámot és Évát (Gen 2), a fehérek õseit, egymásután és nem egyenjogúként. Nekik a föld mûvelése a feladatuk, és nem az, hogy szaporodjanak. Így ez ahhoz vezetett, hogy mind kettõjük számára a szexualitás egy vétek. A rasták két legfontosabb tényezõje Hailé Selassié és a Haza visszaállítása.

Az Élõ Isten

Az, hogy Isten, vagyis Jah fekete, azt már tudjuk Jer 8,21-ben: "I'm Black" az angol Bibliából. Ezáltal a fekete, a szentség szimbóluma. Azt is állítják a Bibliában, hogy Isten Etiópiában született. A rasták számára a keresztények istenét nem lehet elfogadni. Számukra ez egy torzított képe Jah-nak: az utálat, a vér, az elnyomás, a háborúk istene. A valós értékek ezzel szemben a szeretet, az egység, a béke, az egyenlõség és az igazságosság. Ezek az élet igaz törvényei és csak ezek garantálják az örök életet.

A Halál

Egy élõ Isten gondolata mellett a halálról is ejtenek néhány szót: mert Isten nem egy szellem, hanem az élõk istene, ebben a világban és nem egy másik párhuzamosban. Ez az Isten aktív ebben a világban és ebben az életben, az emberekben és a természetben. A rasták nem hisznek a halálban, õk az örök életben hisznek: "Akkor is, ha egy rasta a magaskor elértével meghal, nem halott igazából. A testének az atomjai visszavándorolnak a mindenségbe. Ugyanezek az atomok fellesznek használva újabb babákhoz, így folytatódik az élet." (Ras Moses "Mystical Revelation of Rastafari"). De ez valójában a klasszikus afrikai elképzelés a lélekvándorlásról, amit máig meg lehet találni például a Yorubaiaknál is.

Zion és a Repatriálás

Az afrikai kontinensen Etiópia volt az egyetlen hosszú történelmi folyamatosságal rendelkezõ ország, amely ellen tudott állni a tartós megszállások kísérleteinek. A hagyomány szerint uralkodóik az Ó-testamentum királyaitól származtatják magukat, Dávid és Jézus Krisztus utódai és az ország lakói a kiválasztott nép maga. A rasták szerint Izrael "szent népe" õk maguk. Lásd Is 62,12 "Az úr kiválasztottjai". A rasta-proféta Samuel Elisha Brown tana szerint, a 12 törzsbõl származó 144 ezer a Jelenések könyve szerint 7,4 és 14,1-ben említett nép. Hogy lehetséges azokat az országokat, akik a mi "hazánkat" rabszolgaként ábrázolják, kezelni? A repatriálással foglalkozó követelések gyakran tartalmazzák ezt a retorikus kérdést. "Azok, akik elhurcoltak és a mi rabszolgamunkánkon profitáltak, engedjenek minket végre szabadon és kárpótoljanak minket az igazságtalanságokért." Amikor a jamaicai "Daily Gleaner" napilapban 1985. augusztus 14-én II. János Pál pápa a keresztények afrikaiak ellen elkövetett szörnyûségeiért - különös tekintettel a rabszolgatartásra - tett bocsánatkérését tették közre, a rasták elsõízben látták bevallani a bûnt a bûnösök által. Az Etiópiában való visszatérés követelését mindinkább átvitt értelemben kell értenünk, a visszatérést egy olyan helyre, ahol nincs éhség és szegénység, könny és nyomor nélkül, erõszak és kizsákmányolás nélkül létezik egy spirituális haza. Etiópiában valójában egyetlen egy rasta-enklave (közösség) van: Shashamane, a "király földjén", melyet Hailé Selassié adományozott nekik. Ez a közösség nem számlál igazából túl sok lelket. Zion, az a hely, ahol mind azok gyülekeznek, akik a babiloni tévhitet nem fogadták el. Ez az a csomópont, ahol a zsidóság és a kereszténység találkozik. Zion Isten királysága a földön.

Babylon

"Babylon. A nyugati társadalom korrupt vezetése. A nyugat és a nyugati civilizáció, a kapitalizmus alapjain, uralkodnak az egész emberiségen. Ezt a szót szûkebb értelemben rendõrökre is használják, mivel õk õrzik ezt az aljas rendszert. Speciálisan néha a volt gyarmatosító országokra értelmezik, a sötétség centruma." (Itation of Jamaica) "Babylon Dread" a borzasztó Babilon, a "római rendszer" után ebben a világban kell élniük a rastáknak, számûzetésben, mint a zsidók, de haza akarnak térni a szentföldre. A zsidók nem számítanak már az igazi izrealitáknak, mert a rasták a kiválasztottak, akik Zion hegyein fognak élni. A rasták nem fognak fegyvert venni a kezükbe, nem fogják bemocskolni magukat Babilon vérével, mivel Babilon saját magát fogja elpusztítani. Jah T. szerint államok, mint például az USA pénzéhségbõl (mohóságból) - "they worship the dollar as their God"- fegyvereket adnak el saját ellenségeiknek, amelybõl a Biblia jövendölése szerint saját fegyverük fogja elpusztítani: "The wicked shall fall through their own sword". Bongo Hi-I azt mondja, hogy elõször is minden Babilont fel kell ismerni. Hogy mi is az? Egy hatalom rendszer, ami a vallásra, politikára és a gazdaságra építkezik. Aki a Rasta Way of Life-ot választja, elõször saját Babilonját kell legyõzni- egy visszavonulást a vallásból, a politikából és a gazdaságból. Így mindenki szabad a korrupciótól és helyes beállítottsággal újabb szinteket érhet el a Rasta Livitybe. A "Rivers of Babylon", sokak által mint "happy reggaesound", címû dal majdnem szó szerint a Bibliából lett kivéve (Psalm 137):

Babilon partjainál ültünk és sírtunk
Amikor Zionra gondoltunk
Hárfáink ott heverésznek legelõinken
Akik fogva tartottak megkérdtek
"Zionról énekeljetek"
Hogy énekelhetjük Urunk dalát
Egy idegen országban?

A jamaicai Sufferahs nagy gyõzelme volt, amikor 1980-ban Dublinban a II. János Pál pápa elõtt egymillió diák énekelte a "Rivers of Babylon"-t. A pápának fogalma sem volt, hogy ez a Rockstedy-ballada a 70-es évekbõl a vallásos birodalom közvetlen megszûnését jósolta az Aniene és Tiber folyók partján.

Armageddeon

Armageddeon a végsõ harc a jó és a rossz között.

Irie

A pozitív dolgokra a rasták az "Irie" szavat használják. A szó eredete a Bibliából van: arjeh (oroszlán) és Ariel (az oroszlánok istene). Az oroszlán a császárságot jelképezi, és egyben de nem utolsósorban Afrika jelképe is.

The Lion Of Judah

"The Lion of Judah shall break every chain and bring us victory again and again". Ez a fõ gondolata a korábbi rastáknak (mint pl: Howell-nek), mikor az olasz invázió volt Etiópiában. Az "every chain"-nél a gyarmatosítok bármilyen formájára gondolnak, politikai, társadalmi, ökológiai, kulturális, vallási, vagyis minden ami elnyomja a fekete embert. "Babylon System" nyomja el az embereket, de az õ kultúrájukkal és filozófiájukkal közeledik a felszabadítás, állítják a rasták. A rasta vallásból egy életstílus és egy gondolkodási mód, nyelv, zene és egy önálló kultúra alakult ki Jamaicában, amit saját magukénak tekintenek.

(írta: Caspar)